|
Heti gondolat:
2022. 10. 31.
44. hét
Krisztus áttetszősége
A papok arra
kaptak meghívást, hogy folytassák Krisztusnak, az egyetlen és
legfőbb pásztornak a jelenlétét azáltal, hogy életstílusát
megvalósítva láthatóvá teszi őt a rájuk bízott nyájban. Miként
Péter első levelében olvashatjuk: „ A köztetek élő presbitereket
kérve kérem – magam is mint presbiter és Krisztus szenvedésének
tanúja, aki a jövőben megnyilvánuló dicsőséget is közlöm veletek
– , legeltessétek Isten rátok bízott nyáját. Gondoskodjatok a
nyájról, nem kényszerből, hanem Isten akarata szerint szívből;
nem kicsinyes haszonlesésből, hanem mint a nyáj példaképei.
Amikor majd megjelenik a Pásztorok Fejedelme, elnyeritek a
dicsőség hervadhatatlan koszorúját”. (1Pt 5,1-4)
A presbiterek az
Egyházban és az Egyházért a Fő és Pásztor Jézus Krisztus szentségi
megjelenítői, tekintéllyel az Ő szavát hirdetik, főként a
keresztség, a bűnbánat és az Eucharisztia szentségében az Ő irgalmas
és üdvösséget kínáló gesztusait ismétlik, az Ő szerető
gondoskodásával adják életüket a nyájért, melyet összegyűjtenek és
elvezetnek az Atyához Krisztus által a Szentlélekben. Egyszóval a
presbiterek azért vannak és dolgoznak, hogy hirdessék az
Evangéliumot a világnak, és építsék az Egyházat a Fő és Pásztor
Krisztus nevében.
II. János Pál pápa
Forrás: Hubertus Blaumeiser - Tonino Gandolfo: Amint az Atya szeret engem...
|
