Életige 2023 június
„Örüljetek, legyetek tökéletesek, buzdítsátok egymást,
legyetek egyetértőek, éljetek békességben, s a szeretet és békesség
Istene veletek lesz.” (2Kor 13,11)
Pál apostol szeretettel
kísérte figyelemmel a korintusi keresztény gyülekezet fejlődését.
Meglátogatta és támogatta ezt a közösséget a nehezebb
helyzetekben.
Egy idő múlva
azonban meg kellett védenie magát ezzel a levéllel, mert támadás
érte más prédikátorok részéről, akik vitatták a viselkedését. Pál
ugyanis nem kért fizetést missziós munkájáért, nem az ékesszólás
szabályai szerint beszélt, és nem is hozott ajánlóleveleket, hogy
alátámassza a tekintélyét, hanem azt hirdette, hogy Jézus példájának
fényében értette és éli meg saját gyengeségét.
Levele végén Pál
mégis bizalommal és reménnyel teli felhívást intéz a korintusiakhoz:
„Örüljetek, legyetek
tökéletesek, buzdítsátok egymást, legyetek egyetértőek, éljetek
békességben, s a szeretet és békesség Istene veletek lesz.”
Buzdításának az első
feltűnő jellegzetessége az, hogy a közösség egészéhez szól, mert ez
az a hely, ahol Isten jelenléte megtapasztalható. A békesség
Istenének jelenléte meg tud gyógyítani minden emberi gyarlóságot,
amely megnehezíti a kölcsönös megértést, a hűséges és őszinte
kommunikációt, a tapasztalati és gondolkodásbeli különbségek
tiszteletteljes összhangját.
Pál néhány konkrét
magatartásformát javasol, amelyek összhangban vannak az evangélium
követelményeivel. Isten tervét megvalósítva törekedjünk arra, hogy
egyénileg és közösségileg is mindenkit testvérünknek tekintsünk!
Forgassuk vissza a közösségbe Isten vigasztaló szeretetét, amellyel
elárasztott minket! Gondoskodjunk egymásról, és osztozzunk a másik
ember legmélyebb vágyaiban! Fogadjuk be egymást, fogadjuk el és
kínáljuk fel az irgalmat és a megbocsátást! Ápoljuk a bizalom és a
meghallgatás szellemét!
Ezek a döntések ránk
vannak bízva, a szabadságunkra, és néha bátorságra van szükség, hogy
az „ellentmondás jeleként” lépjünk fel a jelenlegi mentalitással
szemben.
Ezért az apostol azt
is ajánlja, hogy bátorítsuk egymást ebben az elhatározásunkban.
Szerinte az a fontos, hogy megőrizzük, és tegyünk örömmel tanúságot
az egység és a béke felbecsülhetetlen értékéről. Mindezt szeretetben
és igazságban, mindent, mindig Isten feltétel nélküli szeretetének
sziklájára alapozva, amellyel elkíséri a népét.
„Örüljetek, legyetek
tökéletesek, buzdítsátok egymást, legyetek egyetértőek, éljetek
békességben, s a szeretet és békesség Istene veletek lesz.”
Hogyan éljük ezt az életigét? Pálhoz hasonlóan mi is tekintsük
példának Jézus érzéseit, Jézus az ő békéjét hozta el nekünk. „[…] ez
nem csupán azt jelenti, hogy nincs háború, veszekedés, megosztottság
vagy megrázkódtatás. […], ez az élet és az öröm teljessége, az ember
teljes üdvössége, a szabadság, az összes nép közötti szeretetben
megvalósuló testvériség. […] És mit tett Jézus, hogy nekünk adja az
„ő” békéjét? Személyesen fizetett meg érte. […] Ő állt oda az
ellenségeskedők közé, magára vette a gyűlölködést és a széthúzást,
és ledöntötte a népeket elválasztó falakat. vö. Jn 14,27
A béke építése
tőlünk is olyan szeretetet kíván, amely képes szeretni azokat is,
akik nem viszonozzák, képes megbocsátani, legyőzni az »ellenség«
fogalmat, és képes úgy szeretni mások hazáját, mint a sajátunkat.
[…] Új szívet és új látásmódot is kíván tőlünk, hogy mindenkiben az
egyetemes testvériségre hivatott embert lássuk és szeressük. […] »A
gonoszság az ember szívéből születik – írta Igino Giordani –, és
ahhoz, hogy elhárítsuk a háborús veszélyt, ki kell vetnünk magunkból
azt az agresszív, mások kihasználására és az önzésre épülő
lelkületet, amelyből a háború fakad: újra kell építenünk a
lelkiismeretet.«
Bonita Park egy
dél-afrikai mezőgazdasági település, Hartswater külvárosa. Az ország
többi részéhez hasonlóan az apartheid rendszer öröksége továbbra is
fennáll, különösen az oktatásügy területén: a fekete és a mulatt
fiatalok képzettsége messze elmarad a többi etnikai csoportéhoz
képest, ezért fennáll a veszélye, hogy a társadalom peremére
szorulnak.
„The Bridge” a
projekt neve, mely azért született, hogy közvetítsen a környéken élő
különböző etnikai csoportok között a távolságok és a kulturális
különbségek áthidalásával. Iskola utáni programot szerveztek, egy
kis közösségi teret hoztak létre, amely a különböző kultúrák
találkozóhelye a gyermekek és fiatalok számára. A közösség
készségesen együttműködik. Carlo felajánlotta régi teherautóját, és
elhozta a fát, amelyből a padok készültek, a közeli általános iskola
igazgatója szerezte be a polcokat, füzeteket és könyveket, a holland
református egyház pedig ötven széket adományozott. Mindenki kivette
a részét abból, hogy a kultúrák és etnikai csoportok között napról
napra erősödjön a híd.
Patrizia Mazzola
|