A plébániatörténet előzményei:
A Vecséstelepi (Felsőtelepi) Plébánia a Vecsési Plébániából szakadt ki 1925 január 1.-én.
A falu Pest felé eső részét nevezték el Vecséstelepnek, Újtelepnek.
A plébánia megalapítása Fehér János vecsési plébános nevével függ össze.
Fehér János 1909 óta volt vecsési plébános és ő akarta a község Pest felé terjedő részébe letelepíteni a Kalocsai Szegény Iskolanővéreket és számukra létesített 1916 és 1921 között zárdát és templomot. Előbb megépült a zárda és a polgári leány iskola Petrovátz Gyula tervei szerint. Az első kapavágást 1916 Szt. József napján tették meg az építéshez. A kivitelező vállalkozók Dombay Szücs Gyula és Kozma Lajos gyömrői mesterek voltak.
A zárdába 1916 december 8.-án vonultak be az apácák, a templom is tető alá került, de befejezése még messzire volt és a miséket az iskola egyik termében tartották.
"A telket ingyen kaptuk" - írja Fehér János és ugyancsak ingyen adta át maga Fehér János is a saját pénzén megvett körülbelül két holdnyi kertet. Az anyagi fedezet: a Vallásminisztérium segélye, Felségadomány (ez talán királyi jellegű?) a Constantin alap hozzájárulása, a Váci Káptalan hozzájárulása, gyűjtés a hívek között és kölcsönök.
Közbeesik az első világháború befejezése és ez után láttak hozzá a templomépítés befejezéséhez 1920 június elején és év végére sikerült befejezni újabb adományokból, melyek közül kiemelkedik Macourek Lajos üllői káptalani bérlő 300.000 koronás és Fehér János plébános 600.000 korona értékű adománya.
Az új templomot 1921 április 23.-án benediktálta Hanauer István váci megyéspüspök.
Ezután telepi hitoktatói állást szerveztek és kinevezték az első zárdalelkészt: Oltványi Józsefet, aki Koltáról (Komárom m.) menekült plébános volt. (Az időben Hanauerhez szívesen jöttek az újdonsült Csehszlovákiából kiűzött magyar papok.)
Fehér János önálló lelkipásztori állomássá akarta fejleszteni a zárda-lelkészséget; e célra házat vett a parókiának a zárda mellett (Kölcsey u. 6.) és egy hold földet a saját szerzeményéből átíratott a plébánia javára és elkezdte egyházközségi szervezet létesítését.
A "telepi egyház" tanácsa jogot kapott arra, hogy egyházi adót vessen ki. Ennek a "telepi egyház"-nak tagjai azok voltak, akik "a Margit utca, Károlyi utca telepi úttól északra illetve nyugatra" eső részei, a Budapest felé fekvő Andrássy - telep, Halmi - telep, Ganz - telep és Csáky - liget, az akkor még "puszták" néven ismeretes területekkel jelzett helyeken laktak. Ide tartozott a Máder - telep is, a felső - , közép - és alsóhalom.
A telepi hívek lázasan dolgoztak önállóságukért. Rendezvényeket, előadásokat tartottak, Fehér Jánost pedig önzetlen buzgóságáért pápai kamarássá neveztette ki püspöke.
A telepi egyház 1925 január 1.-ével lett önálló lelkészség. Első plébánosa a zárdalelkész, említett Oltványi József lett és területe kiterjedt arra a teméntelen földre, amelyen a mai Andrássy - telep, Halmi - telep, továbbá a Ganz - telep és Csáky liget elterül. Ebből a nagy területből a fejlődés során a Ganz - telep és Csáky - liget Budapest része lett azóta, a vasútvonaltól Pest felé balra eső részek, vagyis az Andrássy - telep és a Halmi - telep pedig 1940-ben önállósodik egyházilag és 1951 április 16-tól lesz önálló plébánia Andrássy - telep névvel.
Fehér János jótékony keze pedig ezután sem hagyta magára telepi egyházát és az Ófalusi kultúrházzal párhuzamosan építette az Andrássy - telepi iskolát a Soproni Isteni Megváltó Leányainak munkateréül és amikor (1935-ben) Fehér János pápai prelátusi kinevezést nyert, akkor ez a magas egyházi kitüntetés elsősorban a Vecséstelepi plébánia létesítésének dicséretét és elismerését jelentette.
Fehér János teljesítményeinek megörökítését azonban már korábban elhelyezték a Vecséstelepi templom bejárati tartópillérének jobboldalán elhelyezett márványtáblával, amelyre ezt írták:

Vele szemben pedig ez áll márványba írva:

Fehér János 84 éves korában halt meg. 1958 nov. 21.-én, mint vecsési nyugalmazott plébános és sírhelye a vecsési temetőben a ravatalozóval szembenlévő díszhelyen van.

A plébánosok sora:

1. Oltványi József plébános 1925 január 1. - 1927 szeptemberig.
Elkezdte a vecséstelepi anyakönyvek vezetését és megszerkesztette a Váci Egyházmegye Térképét 1927 - ben, mely a mai napig a legfrissebb egyházmegyei térképünk.

2. Radványi Béla plébános 1927 szeptembertől 1939 márciusig.
Hivatali ideje alatt épült az Andrássy-telepi iskola. Radványi volt a telepi egyházközség legkedveltebb jámboréletű plébánosa. Rákóczi út 12. sz. házat halála után az egyházközségre hagyta és a község Radványi Béláról nevezte el azt az utcát, melyet ma Bartók Béla utca néven ismerünk.

3. Szombathy László plébános 1939 április - 1942 szeptemberig.
Ő festette ki a templomot Leszkovszky László mesterrel és a mennyezeti szenteket (István, László, Margit, Gizella ) freskóba festette. Alatta vált el Vecsésteleptól mint anyaegyháztól az Andrássy-telep, amikor (1940) önálló curatia-vá lett.

4. Varga R. József plébános 1942 decembertől 1943 októberig.

5. Verney Kornél plébános 1943 decembertől 1954 novemberig.
Nehéz változások idejében volt lelkipásztor. Már korábban 1934-től káplánként működött Vecséstelepen és népszerű cserkészpedagógusnak mutatta magát. A második világháború befejezését jelentették plébánosi kezdő évei és nyilván ebből magyarázható, hogy a Vecsési Egyház kegyúri megváltásképpen 1944 május 25-én kapott 40 kat. holdat a Halmi-családtól. Hogy aztán ebből a 40 holdból származik-e az a 17 hold, mely mint Feri-hegyi dűlőnek telepi plébániához tartozó tulajdona szerepel, az nem egészen világos előttünk. Mindenesetre az oroszok 1944 nov. 3-án nyomultak be először Vecsésre, 7-én a németek kivonultak a község területéről, de még december 9-én is vannak itt németek, akik ezen a napon röpítik levegőbe a falusi templom tornyát. Az első orosz különítmény december 27-én foglalja el végleg Vecsést, a közbenlévő időre esik Verney Kornél hősi hírneve. Verney itt maradt híveivel, akárcsak a többi vecsési pap. Amikor a falusi templomot a németek felrobbantották és a telepi templom felrobbantása volt soron, akkor személyes közbelépésével akadályozta meg az akciót. Ezzel a templom megmentője lett és a hívek legendás részleteket tudnak Verney hősiességéről. - Mint cserkészpedagógus ő adta el a Batthányi utcai cserkészotthont és amikor a zárdák-szerzetesek államosítása jött sorra, lakót telepített a plébánia épületébe (Kölcsey u. 6.) és a zárdát elfoglalta plébánia számára. A zárda úgy maradt meg egyházi tulajdonnak és a szegény egyházközség anyagi gondját jelenti egyre romló állagával.
Az egyházi földeket 1949 októberében tagosították, azután államosították. A vecsési egyházi földek helyébe ugyanolyan területű földet kapott a plébánia szétszórtan a határban. Ezeket a földeket ajánlották fel a plébániák az államnak 1951 szeptember 1-én. Ez az adat az egész vecsési egyházat illeti, első sorban az Ófalusi plébániát.
Az Andrássy-telepi curatia Verney alatt lett önálló plébánia 1951 április 16-án.

6. Dr. Endrődi Zoltán adminisztrátor 1954 december - 1955 október.
A plébániává lett zárdaépület emeleti részében tett átalakításokat. A folyosó végét szobává képezte, a szerzetesnők celláit egybeszakította és a mennyezetet alacsonyította. Eladta a Rákóczi utca 12 sz. házat, eladott egy Kölcsey utcai telket és lebontotta a kerti "lucházat" (Lusthaus). Rákospalotára ment innen.

7. Fekete András adminisztrátor 1955 október - 1957 május.
Rákospalotáról jött és Gyónra ment.

8. Szabó József adminisztrátor 1957 június - 1958 szeptember.
Pálos-szerzetesi múltja van és a Felsőtelepi Plébániának hajdan volt mintegy 17 holdnyi Feri-hegyi dűlőjéből az ő idejére mintegy másfél hold maradt meg, amelyet az államosítás előtt még ő adott el. A meglévő ókeresztény szabású miseruhákat ő csináltatta. Vecséstelepről nagyobb helyet kellett kapnia és ezért Pestszentlőrincre helyezték, ahonnan ide jött helyébe a telep kilencedik plébánosa: Dr. Nagy János.

9. Dr. Nagy János adminisztrátor 1958 szeptember 29. - 1967 augusztus 31.
Folytatta a telekértékesítéseket. A Vörösmarty és Lajos utcai sarok, a Horváth Gyula-féle telek, valamint a Schőffer és Szlárecz-féle ház helye Nagy János idején keltek el, mert helyre kellett állítania egészen újból a torony sisaképítményét, ezenfelül új gyóntatószéket állított be a templomba és Takács mesterrel megfestette az Annunciáció és a szent Rita freskóját. Frissítette a sekrestyei ruhaállományt és dinamikus életet teremtett a templomi áhitat változatosságával két olyan kitűnő pap segítségével, mint amilyenek káplánjai: Dr. Liptay György és Dr. György Attila voltak.
Amikor Kovács Istvánt Vecsésről Kecskemétre promenálták, Dr. Nagy János átment az ófalusi plébániára adminisztrátornak.
Nagy János építtette azt a körülbelül 100 folyóméter hosszú téglafalat, amely a Kölcsey utca felé kerité be az udvart és a kertet. Ő tett kísérletet a mintegy 20 méter mély udvari kút vizének motorikus felhozatalára, később bevezette a községi vízhálózatot az udvarba. (A házi vízvezeték elkészítése jóval később, 1968 decemberében történt meg.)

10. Dr. Léber Lipót adminisztrátor 1967 szeptember - 1968 június 11.
Kiskunlacházáról jött. Garázst épített autója számára, elindította a fürdőszoba létesítését a plébánián, átalakítatta az emeleti szobákat teljesen, a nélkül, hogy használta volna őket, mivel kilenc hónapot sem töltött Vecsésen, hanem Üllőre ment adminisztrátornak.

11. Dr. Nagy József adminisztrátor 1968 június 11. - 1970 május 31.
Vácrátótról jött édesanyjával, aki itt halt meg 1968 november 24.-én. 1968-ban kicseréltette a plébániai villanyvezetéket, elkészíttette az udvari bejáró vaskapuját, befejezte a plébániai fürdőszoba létesítését, bevezettette a vizet a sekrestyébe és az emeleti nagyszobát az énekkar rendelkezésére bocsátotta.
1969 tavasszal elkészült a torony villámhárítója és kocsibejáró udvari vaskapuja. Nyáron Horváth Gyula mester újrafényezte a templom főbejárati ajtóit. Hódozy Anna kedves nővér segítségével elkészült a Historia Domus, a plébánia könyvtár anyakönyve és katalógusa, a plébánia új leltárkönyve és a kereszteltek névmutatója. Szeptemberben Rickert János váci mester elvégezte a templomi orgona generál javítását. Októberben a szembemiséző oltár beállításához eltávolították az áldoztató rácsot és a szószéket, Perczel Dénes műszaki tervei szerint a szentély magasítást, 180cm-rel meghosszabbították a templomi padok felé és átmeneti berendezésekkel elkezdték a szembemisézést.
Ezek után elkészítették a plébániai irattár teljes átrendezését, katalogizálását, a gyűjteményi központ leltári kérdőív alapján a templom műemléki leltározását, az egyházi adófizetők névsorát, utcák szerinti kimutatását, a plébánia épület és templom leltárát.
A szembemiséző oltárral kapcsolatban a régi lebontott szentélyrészek faanyagából hét sedile, valamint öt ministránsok számára szolgáló pad szakszerű és művészi szempontok szerinti elkészítését és a szentélybe beállítását.

12. Dr. Szilléry László plébános 1970 június 1. - 1991. Július 1.
A megyéspüspök úr 1970 június 1. hatállyal teljesítette Dr. Nagy József nyugalmaztatási kérelmét és helyébe vecséstelepi plébánossá 1970 június 1.-től Dr. Szilléry László addigi vecsés-óplébániai segédlelkészt nevezte ki plébánosnak.
Az új plébános június 7.-én Jézus Szíve ünnepén, a templomibúcsún végezte a nagymisével első ténykedését. Plébánosi beiktatását Dr. Bánk József megyéspüspök úr végezte a következő vasárnap június 14.-én du. 4órakkor a bérmálás megkezdése előtt. E napon a magyéspüspök úr a bérmálás szentségét osztotta ki templomunkban.
A plébános itt mondta ezüstmiséjét az 1970 év december 13.-án esti misében. Kézvezetője Dr. Endrey Mihály felszentelt püspök úr, szónoka Dr. Korompai Tibor kerületi esperes ceglédi plébános úr voltak. Előtte háromnapos adventi triduumot tartott Dr. Rajz Mihály a Szent István jubileumi évvel kapcsolatban dec. 6-7-8 SzeplőtelenFogantatás ünnepének estéjén.
Az 1971-es esztendő a templom szentelés 50 éves évfordulójának éve. Január elején befejezést nyert a plébániai gyümölcsöskert Kölcsey utcai oldalán lévő szélső három telek eladása. A befolyt 3x40.000 ft birtokában megindult a tervezés a templom és plébániaépület külső tatarozását illetően.

13. Szigetvári Imre plébános 1991. szeptember 1 - 2009 szeptember 15.
1991-ben került az Újpesti Főplébániáról Vecsés-Felsőtelepre. Fontosnak tartotta az iskolai és a plébániai hitoktatást. Szívesen készítette elő a gyerekeket elsőáldozásra és bérmálásra. Bármikor jöhettek hozzá a jegyesek és a gyermekük keresztelését kérő fiatalok.
Megáldotta a jubiláns házasokat. Temetéseken igyekezett megadni a tiszteletet azoknak, akiket végső útjukra elkísért. A gyászmiséken pedig a gyászolókkal együtt imádkozott üdvösségükért.
Három ízben kiadta az 5 világrész katolikusainak statisztikai adatait. Írásai, versei megjelentek a vecsési kalendáriumban is. Részt vett a városi ünnepeken és új létesítmények felavatásán. A város pro urbe kitüntetést adott neki. Aranymiséje után, nyugdíjba vonulásakor a váci püspök címzetes tereskei apátnak nevezte ki.
18 év alatt megújult és kibővült az orgona. A templomban ki lett alakítva a mosdó. A salétromos oldalfalakat Horváth Gyula újrafestette, a beázások helyét kijavította ismételten. A város új toronyórát adott.
Takács István freskóit a mellékoltároknál restaurálták. Új sekrestye bútor készült. A templomot kirabolták, de minden megkerült. Megújult a plébánia belseje: az iroda, a hittanterem, a folyosó, a fürdőszobák, a lakószobák, a konyha. Lett fénymásoló, diavetítő, videó. A szennyvizet bekötötték a csatornába. Új plébánia kerítés készült, új járdával.
Szigetvári Imre hosszú évekig felelősséget viselt a vecsési Andrássy-telepi plébánián is. Ott egy ideig nem volt lelkipásztor, később pedig Jozefowicz Mátyás nem kívánt önállóságot magának.
A plébános hálával gondol az egyházközségi képviselőtestület tagjaira, kántorokra, a hitoktatókra, az ifjúsági énekkarra, a hívekre, mindazokra, akik segítségére voltak és akikkel találkozhatott.

14. Dr. Huszka Mihály plébános 2009 szeptember 15-től jelenleg is.