Szeptember 11-én állították fel a Fő úton a kőkeresztet, Oláh Katalin szobrászművész és munkatársa Papp János (Kőszobrász Kft, Süttő) alkotását. A keresztállítást még Dr. Zöldi Sándor plébános úr idejében kezdeményeztük a helyét is megjelölve. Abban az időben a tervezett helyen még az egykori gázolajkút tartályai voltak a földben. Sok idő telt el, amíg azokat kivették. Amikor a hely már „felszabadult””, a kérelmet Káposztássy Béla atya idejében megújítottuk. Felvettük a kapcsolatot a Kertész László val, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus igazgatójával. 2009 nyarán megtekintették a tervezett helyet, és rábólintottak. Ajánlatot kaptunk tőlük a szobrász személyére is. Megismerkedtünk Oláh Katalin szobrászművésszel és munkáival. Két vázlatából a konzervatívabb mellett döntöttünk. A plébánia élén bekövetkezett változás után a feladatot a Kulturverein vette át a Német Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával. A Kulturverein alszámlát nyitott, és 2009 őszén megkezdte az adományok gyűjtését. Mikor az adományok meghaladták a várható költség felét, akkor komolyabbra fordítottuk a dolgot, eljutottunk a megrendelésig. Az elvi kérdés volt, hogy csak magánszemélyeket szólítunk meg, cégektől nem kértünk pénzt. Az első költségvetés az infláció miatt természetesen emelkedett, de végül is az áldozatkész családok segítségével minden megoldódott. Négymillió százharmincezer Ft gyűlt össze. Közös vélemény volt, hogy manapság megérdemli az adakozó, hogy a nevét is megörökítsük. (Van példa erre az 1920-as évekből is, a Felső-telepi templom bejáratánál is van egy tábla, róla ismerjük az adományozókat.) A kereszt talpazatának három oldalára felkerült 84 név.
        Vecsésen szeptember 30-án 23. alkalommal volt szentmise az elhurcolt civilekért és a hadifoglyokért. Az idei esztendőben ezt a megemlékezést tette ünnepélyesebbé, hogy Limburgból eljött hozzánk Dr.Gerhard Pieschl püspök úr. Már harmadszor jött közénk a püspök úr, ő mutatta be a szentmisét. A mise után a jelenlévők ünnepélyes menetben, csendben érkeztek a kereszthez. Pieschl püspök úr megáldotta a keresztünket Dr. Huszka Mihály plébános úrral együtt. Beszédében II. János Pál pápa mondatát idézte: „Ne hagyjátok elveszni a gyökereiteket!” Erre kérte a pápa a Kanadában élő lengyeleket, amikor náluk járt. Erre kért bennünket a püspök úr is. „Ne hagyjuk elveszni a gyökereinket!” Az identitás fontos hordozója a nyelv, de nemcsak a nyelv! Fontosak a szokásaink, az ünnepeink, az énekeink, a zenénk, az öltözetünk is, hangsúlyozta a püspök úr.
        A Nachtigallen kórus és a hívek elénekelték a német Tedeumot: „Großer Gott wir loben Dich …”, de elhangzott egy régi kedvelt magyar ének is: „A keresztfához megyek, mert máshol nem lelhetek, …”. Avatóbeszédet mondott a Képzőművészeti Lektorátus igazgatója, Kertész László. Szólt Oláh Katalin szobrászművész is. Az ünnepség a „Leise sinkt der Abend nieder …” énekkel zárult. Szép napunk volt!

Frühwirth Mihály
Kulturverein