Életige 2023 április
„Az odafent való dolgokkal törődjetek, ne a
földiekkel!” (Kol 3,2)
Az első keresztény
közösségek épphogy megszülettek, máris vita támadt köztük, mert
voltak, akik félreértették az evangélium üzenetét. Pál börtönben
volt, és ott értesült a kolosszei problémákról, ezért aztán írt
ennek a gyülekezetnek.
Jobban megérthetjük
az e havi életigét, ha a teljes szöveget elolvassuk, ahonnan ez a
részlet származik: „Ezért tehát, ha feltámadtatok Krisztussal,
keressétek az odafent valókat, ahol Krisztus van, Isten jobbján
ülve. Az odafent való dolgokkal törődjetek, ne a földiekkel. Hiszen
meghaltatok, és életetek Krisztussal el van rejtve Istenben.”
Pál segít
felülemelkedni ezeken a vitákon, és azt kéri, hogy a gondolatainkkal
és egész lényünkkel Krisztusra irányuljunk, és ő feltámadt. A
keresztségben pedig mi is meghaltunk és feltámadtunk Krisztusban,
tehát ha „töredékesen is”, de már ezt az új életet élhetjük.
„Az odafent való dolgokkal
törődjetek, ne a földiekkel!”
Ezt természetesen
nem érhetjük el egyszer s mindenkorra, de törekedjünk megvalósítani
nagy odaadással egész életünkben! Ami odafönt van, arra irányuljon
az életünk. Krisztus ugyanis a mennyei életet, az ő Húsvétját hozta
el a földre, ez az új teremtés, az új emberiség kezdete. És ez a
logikus következménye annak, ha az evangéliumi élet mellett döntünk,
mert ez a döntés teljes mértékben átalakítja a mentalitásunkat, és
felborítja a világ által kínált célokat és értékrendet. Megszabadít
a korlátainktól és gyökeres változást hoz az életünkbe. Pál
alapjában véve nem veti meg a „földi dolgokat”, mert Isten Fiának
megtestesülése által az ég és a föld összeért, és ez mindent
megújított.
„Az odafent való dolgokkal
törődjetek, ne a földiekkel!”
„És mi az, »ami odafönt van«? – kérdezi Chiara Lubich. Azok az
értékek, amelyeket Jézus a földre hozott, és amelyek követőit
megkülönböztetik másoktól: a szeretet, az egyetértés, a béke, a
megbocsátás, a tisztesség, a tisztaság, a becsületesség, az igazság
stb. Ezek azok az erények, gazdagságok, melyeket az evangélium
felkínál. A keresztény, aki a feltámadt Krisztussal, ezek által és
ezekkel marad hűséges hivatásához. […] Hogyan élhetünk szívünkkel az
égben horgonyt vetve, miközben a világban vagyunk? Úgy, hogy
hagyjuk, hogy Jézus gondolatai és érzései vezessenek bennünket,
akinek belső figyelme mindig az Atya felé irányult, és akinek az
élete minden pillanatban az Ég törvényét, a szeretet törvényét
tükrözte vissza.”
„Az odafent való dolgokkal
törődjetek, ne a földiekkel!”
A keresztények úgy
vannak jelen a világban, hogy bátran nyitottak az új életre, amit a
Húsvét hozott. Új emberek, akik nem a világból valók, de a világban
élnek, annak minden gondjával együtt. Az első keresztényekről azt
mondták, hogy „a földön időznek, de a menny polgárai; […] ami a
testben a lélek, azok a keresztények a világban”
Egy munkás bátor és
teljesen evangélium szerint való döntést hozott, amikor elhatározta,
hogy segíteni fogja az egyik éppen elbocsájtott kollégáját.
Tanúságtétele aztán a testvériség megnyilvánulásainak egész
sorozatát indította el.
„A gyárban egyik nap
felmondó leveleket osztottak szét. Az egyik Giorgionak volt címezve.
Ismertem, hogy milyen nehéz körülmények között élnek, és kértem,
hogy jöjjön be velem az irodába. »Én jobban állok, mint ő – mondtam
–, mert a feleségemnek is van munkája. Inkább engem küldjetek el!« A
főnökünk megígérte, hogy felülvizsgálja az esetet. Kilépve Giorgio
meghatottan átölelt. A hír szájról szájra terjedt, és másik két,
hozzám hasonló helyzetben lévő munkás is fölajánlotta, hogy inkább
őket bocsássák el két másik kolléga helyett. A vezetés pedig arra
kényszerült, hogy más módszerek szerint döntsön az elbocsájtásokról.
A plébános is tudomást szerzett erről, és név nélkül elmesélte a
vasárnapi prédikációban. Másnap szólt, hogy két diáklány minden
spórolt pénzét elhozta a nehéz helyzetbe került munkásoknak mondván,
hogy ők is utánozni szeretnék annak a bizonyos munkásnak a
magatartását.” (B. S. – Brazília)
Patrizia Mazzola
|