|
Heti gondolat:
2019. 12. 02.
49. hét
Megistenülés az egységben
Az Úr mondja: „A
világban lévő rossz – éppúgy , mint a lelkekben és az Egyházban,
annak papjaiban lévő rossz – egyedül az egység hiányából fakad,
abból a tényből, hogy elszakadnak életük középpontjától, és
csalóka délibábokat kergetnek. (…) Létük alapjától, az egységtől
távolodnak el, attól, aminek életük egyetlen vonatkoztatási
pontjának kellene lennie!
Egyházam tündöklő
büszkesége az egység: az az egység, amelyet sokan nem ismernek,
mások pedig nem sokra tartanak, noha ez az Istenség
visszatükröződése. Nem csupán Isten egy tulajdonsága, hanem sokkal
több: az Egység Isten létének a lényege! (…)
A papoknak tehát, ha
összhangban akarnak lenni életük céljával, isteni természetű
hivatásukkal, istenivé kell válniuk az egységben. (…)
Arról álmodom, hogy
a papok tökéletesen megéljék ezt az egységet Velem és egymás között,
(…) valamint többi testvérükkel. Az engedelmességben megszülető
egység ez? Igen, de még ennél is több: a szándékok, az érzelmek, a
szívek, a vágyak egysége Isten dicsőségére.”
Conchita Cabrera De Armida
Forrás: Hubertus Blaumeiser - Tonino Gandolfo: Amint az Atya szeret engem...
|
